sport
TELEPÜLÉSADATOK
Földrajzi, geomorfológiai adatok
/elhelyezkedés, szomszédok, éghajlat, növényzet, állatfajok/
A Vas megyéhez közigazgatásilag 1950-ben kapcsolt község a megye északi peremén, a Metőc patak partján, a 84-es főút mellett, Bük-fürdőtől 6 km-re helyezkedik el. Határos Bő, Simaság, Tompaládony, Nemesládony és Iván községekkel.
Jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik ugyan, de a városok így is meglehetős távolságra vannak: Sárvár 18, Csepreg 13, Szombathely 35 km-re van. Kedvező viszont, hogy a főútról itt kell letérni Bük-fürdő felé.

A Répce folyó korábbi medreinek, hordalékkúpjainak maradványai az alföldies jellegű, jégkorszaki vályoggal, lösszel fedett kavicstakarós síkságot horizontálisan tagolják. A falu határában az agyagbemosódásos barna erdei talajok adják a zömöt, de a patak közvetlen közelében a réti táptalajok is megjelennek.

A táj és a benne élő ember kapcsolata e kistérségben meghatározó a vidék arculatának kialakításában. A Répcétől északra elterülő szinte tökéletes síkságot az emberi tevékenység alakította hosszú évszázadok alatt mezőgazdaságilag művelt területté. A mezőgazdasági táblák egyhangúságát csak erdősávok, fasorok törik meg.

A községtől északra és délre elterülő erdőkben intenzív erdőgazdálkodás folyik. Az erdészeti tevékenység jellemző faállománya a cser-tölgyesek, erdei fenyvesek, illetve akácosok. Az erdők állatvilága gazdag gímszarvasokban, őzekben, vaddisznókban. Míg az erdősávok, mezők állatai közt megtalálhatók a rókák, fácánok, vadnyulak, melyek létszámának szabályozását jól szervezett vadászati tevékenység felügyeli.

A falut hosszában átszelő Metőc patakkal eredeti formájában találkozunk, amely a csapadékosabb Alpok- alja felől kisebb patakok, források vizét viszi a Répce folyóba. A patak völgyekre eső mocsárrétek jelentős része mezőgazdasági művelés áldozatául esett. Jellemző növénye a gyékénnyel, nádasokkal benőtt partszakaszok.

A madárvilág számára jellemző vízfelület a falu határában duzzasztott tó is, melyet tisztavizű források táplálnak, és megfelelő élőhelyet biztosítanak a vízimadarak számára. /Tőkés réce, vízicsibe, gémek, hattyúk./
A tisztavizű Metőc patak mederszakaszain találkozhatunk többek között a folyami kagylókkal, a halai közt a domolykóval, küsszel, paduccal, valamint ragadozó halával a csukával.
A kis tó bővelkedik pontyban, kárászban , törpeharcsában, tavi kagylóban, biztosítva a horgászok számára a sporthorgászat lehetőségét.
A vizek mentén a nedves élőhelyeken mindenütt találkozhatunk kétéltűekkel, mint a barna varangy, kis tavi béka, leveli és erdei béka. A hüllők között a fürge gyík, a réz- és vízi sikló található nagy számban.

A Répce és vidékén eddig 100-nál több madárfajt mutattak ki, melyből 80-nál több fészkelt is a területünkön. A rendszeresen megjelenő fajok között megtaláljuk a költöző gólyát, fecskét, és a balkáni gerlét, melyek állandó visszatérő vendégei településünknek. A bokrosok, erdők, mezők madarai közt van a vörösbegy, feketerigó, cinege., ragadozó madarak az egerésző ölyv, vörös vércse, bagoly.

A természeti értékeink óvása, folyó és állóvizeink tisztaságának biztosítása érdekében mindent meg kell tennünk, és meg is teszünk, hogy továbbra is élvezhessük a természet adta tiszta és nyugodt környezetet.

A község mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú. Ez 1850-1900 óra éves napfénytartalommal, 9,5-9,7 évi középhőmérséklettel jár. A csapadék 650 mm.

SAJTOSKÁL KÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
SAJTOSKÁL KÖZSÉG Szabályozási Terve módosítása 2014. december